1854-ben a budapesti Loyd társaságnál kezdődött, egyik termében díjtalanul engedélyezték a gabonaüzleteket.
1864-ben Ferenc József császár elrendelte, hogy a birodalom nagyobb városaiban tőzsdéket állítsanak fel. Így nyitott meg 1864. januárjában a Pesti Áru- és Értéktőzsde. Az akkori tőzsde eredményét jól szemlélteti, hogy 3 évtizeddel később saját palotát kapott.
A kezdetek (1864-1914)
A Pesti Áru- és Értéktőzsde (PÁÉT) 1864-ben alakult meg, mely az Osztrák-Magyar Monarchia idején Budapest gyorsan növekvő gazdasági központjában jött létre. Az első években elsősorban mezőgazdasági terményekkel és nyersanyagokkal kereskedtek, de hamarosan a részvények és kötvények is megjelentek a kínálatban. Az 1910-es évek elejére a tőzsde már jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett.
A két világháború között (1920-1945)
Az első világháború után a tőzsde tevékenysége jelentősen visszaesett, majd a gazdasági helyreállítási folyamat részeként újraéledt. Az 1920-as és 30-as években a tőzsde ismét virágzott, de a második világháború kitörése ismét komoly visszaesést eredményezett.
A tervgazdaságban és a Kádár korszakban (1948-1989)
A háború után, 1948-ban, a kommunista államosítás következtében a tőzsdét bezárták. Államosították a részvénytársaságokat is, így a befektetőknél lévő értékpapírok értéktelen papírlapokká váltak, ez volt a tervgazdaság időszaka.
Az 50-es évek elején történt egy értékpapír-kibocsátás, a békekölcsön kötvény. Mint mindent akkor ezt is „parancsra” vásárolták és a hidegháborús fegyverkezés finanszírozását szolgálta. Hazánkban kialakult egy általános bizalmatlanság az értékpapírok iránt, ami a mai napig érezhető.
Az 1956-os forradalom után enyhült valamelyest a helyzet, de következetlenség, a szabályozás hiánya miatt nem volt érdemi változás.
A 80-es évek elején a gazdaságban tőkére volt szükség, így egy törvényrendelettel megjelentek 1983-ban az első kötvények a piacon. (A kötvényekről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet, mely 2002. január 1-ig volt érvényben.)
1987. január 1-én létrejött Magyarországon a kétszintű bankrendszer, szétváltak a jegybanki és kereskedelmi banki feladatok. Megalakult közel 2 tucat kereskedelmi bank, ezek valamilyen szinten érdekeltek voltak a kötvénypiacon. Még nem létezett másodlagos piaci intézmény, így a likviditási problémák hamar felszínre kerültek, különböző megállapodásokkal (Értékpapír Kereskedelmi Megállapodás) és Tőzsde-napokkal próbálták ezt megoldani.
Újjáéledés és modernizáció (1990-től napjainkig)
1990. június 21-én új megnyílt a Tőzsde – a Budapesti Értéktőzsde (BÉT).
Az újonnan alapított tőzsdén a privatizációs hullám révén egyre több magyar cég részvénye jelent meg. A ’90-es évek második felére a BÉT modernizálódott, bevezették az elektronikus kereskedést, és a nemzetközi tőkepiacokkal is szoros kapcsolatot épített ki.
Jelenlegi helyzet
Ma a BÉT Közép-Európa egyik fontos tőzsdéje, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi befektetők számára is vonzó platformot kínál. A tőzsdén többek között a legnagyobb magyar vállalatok, mint az OTP Bank, a Mol, és a Richter Gedeon részvényei forognak. A BÉT folyamatosan bővíti szolgáltatásait, támogatva a magyar gazdaság fejlődését és a befektetési kultúra elterjedését.
A magyar tőzsde története a gazdasági és politikai változások tükrében jól mutatja az ország fejlődését, az is egy jel, hogy extra adót vetnek ki rá…